2015. február 12., csütörtök

5. fejezet - Két test! +18

Sziasztok!

Hoztam egy újabb részt.
Jó olvasást hozzá!
Véleményeket várok!

Esther xx
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Reggel Liam mellkasának ütemes fel-le mozgására ébredtem. Hirtelen azt hittem még mindig álmodom, de a tegnapi éjszaka nem álom volt, a valóságot takarta és egy édes érzést csalt a szívembe.
Liam még békésen aludt tovább mikor felkeltem az ágyból, ügyelve arra nehogy felébresszem a mozdulataimmal. Mikor a fürdő felé lépkedtem mindenhol az eldobott ruhadarabjainkat láttam, ez és a tegnapi felrémlett emlék képek egy mosolyt csaltak az arcomra.
Beálltam a zuhany alá és csak folyattam magamra. Nem tudtam mióta állok ott. Csak a tegnapi csodás éjszaka és Liam járt a fejemben. Ha lehet most még jobban szerettem őt, sokat vártam erre a férfira és most tejes mértékben az enyém lett. A gondolataimat egy kéz zavarta meg, ami a vállamat érintette meg.
 
- Jó reggelt. - köszöntött Liam, majd ahogy beállt mellém a zuhanyzóba egy csókot adott nekem, ami igen csak hosszúra sikeredet. Mire észbe kaptam már vágytól izzó tekintettel tekintettem Liamre és mikor rá néztem az ő szemében is felfedeztem az ismerős csillogást.
Egyre szenvedélyesebben és hevesebben csókolt, mitől a vágyaim még inkább felizzottak iránta. Innen tudtam nincs megállás. Liam neki nyomott a zuhany falának és felhúzott a derekára. A következő pillanatban elmerült bennem. Mire az én számat egy kéjes sóhaj hagyta el, mire Liam fokozta a tempót, aminek eredménye még egy sóhaj lett. Miközben egyre csak mozgott bennem, egyre mélyebben és hevesebben az eszemet vesztve ziháltam, amit alig érzékelve a kéjtől Liamen is felfedeztem. Nem sokkal később Liam átlendített engem a gyönyör kapuján, majd magát is. Még egy darabig csókolóztunk ebben a pózban, majd leemelt engem a derekáról.
-Neked is jó reggelt. - mondtam mikor már meg tudtam szólalni.
- Most már jó. - mondta és egy csókot nyomot az ajkamra, majd magamra hagyott.
Folytattam a zuhanyzást, de csakis a mostani szeretkezésünk járt a fejemben. Nem tudtam miért, de ez nekem nem volt elég. Kiléptem a zuhany alól és elhatároztam, most én diktálok.
Egy törölközőben sétáltam ki a fürdőből és Liam az ágyon feküdt egy bokszerben. Mikor meglátta, hogy csak egy törölköző van rajtam, felfedeztem a szemében felcsillanni a vágyat.
 
Most nem könnyítem meg a dolgodat, gondoltam magamban. Elsétáltam előtte és kisétáltam a szobából és a nappaliban a kanapéra feküdtem. Nem sokat váratott magára Liam, mert alig, hogy helyet foglaltam a kanapén megjelent az ajtóban és olyan vágytól izzott a tekintete, amiről tudtam, hogy elértem a célomat. Elindult felém, de én meg előztem őt. Elé álltam és szenvedélyesen megcsókoltam őt. Mire neki több se kellett. A törölközőt szinte letépte rólam és a kanapé felé hátrált velem. Mire a kanapéra fektetett már el is merült bennem és megint egy őrületes szeretkezésbe kezdtünk. Majd egymás karjaiban pihentünk miután a kéj elért minket és mára tejesen kielégített bennünket.
- Nem vagy éhes? - kérdezte meg Liam, miközben felöltözött.
- De most, hogy mondod az vagyok. - mosolyogtam rá miközben magamra húztam a tegnapi ruhámat.
- Akkor készítek valamit, addig te nyugodtan készülődj. - mondta, majd kisétál félmeztelenül a hálóból.
Meg tudnám szokni, hogy a kidolgozott felsőtestét lássam minden nap.
 
Mire elkészültem már remek illatok jöttek a konyha felől és kíváncsian léptem be a helységbe.
- Na mit eszünk? - kérdeztem meg és mosolyogva ránéztem.
- Sajtos sonkás omlettet. - mondta és kérdőn felhúzta a szemöldökét, ezzel azt jelezve nekem, hogy megfelel-e az ízlésemnek a reggeli.
- Biztosan finom lesz. - mondtam miközben helyet foglaltam az asztalnál.
Liam még pár percig készítette az omlettet, mire elém rakott belőle egy nagy tányérral.
- Köszönöm. - köszöntem meg a temérdek reggelit.
- Szívesen. - mondta, majd egy gyengéd csókot kaptam tőle.
Megettük a felettébb finom reggelit, majd én összeszedtem a cuccaimat és indulni készültem.
- Ha nem baj haza megyek. - mondtam Liamnek, bár nem akartam elválni tőle.
- Nem dehogy. - mondta és az ő szemében is láttam, hogy nem akar külön lenni tőlem.
- Nem jössz át hozzám? - kérdeztem rá.
- De, szívesen. - mondta és olyan mosolyt villantott rám, amitől a lábam is megremegett.

 
Mikor a hotel előtt leparkoltunk és befelé mentünk Tiával találkoztunk. Itt az alkalom, hogy megismerkedjenek egymással.
- Sziasztok. - köszönt nekünk Tia.
- Szia Tia. - köszöntem neki. - Bemutatom neked Liamet.
- Szia Liam. Már sokat hallottam rólad. - mikor ezt kimondta Tia, azt hittem elsüllyedek, Liam nem tudta, hogy mesélek a barátnőmnek róla.
- Szia Tia. Örvendek. Remélem, csak jót hallottál. - fordult felém Liam, majd megfogta a kezem jelezve nekem azt, hogy nem bántja a dolog.
- Csak is jókat. - mondta Tia majd elmosolyodott.
- Reméltem is. - mondta Liam, majd viszonozta a mosolyt.
- Tia később nem jössz fel hozzánk beszélgetni? - kérdeztem meg Tiát, mert szerettem volna, ha tényleg megismerik egymást Liammel.
- De szívesen, 5-kor végzek utána felugrok. - mondta, majd miután elköszöntünk bement a szalonjába.
 
Liammel a nappaliban ültünk és csak beszélgettünk a múltban történt dolgokról.
- Emlékszel, amikor elmentünk a tengerhez? -kérdezte meg Liam tőlem.
- Emlékszem. Mikor együtt néztük a napfelkeltét. Te megöleltél engem és onnantól kezdve nem engedtél el. Akkor azt hittem megfogsz csókolni. - mondtam Liamnek a felrejlő emlék képeket.
- De nem csókoltalak meg. - fejezte be a mondatot Liam. - Pedig egy percig, akkor én is azt hittem, hogy kész itt végem van. Rettenetesen kívántalak akkor, de az eszem, akkor is győzött a szívem felett.
- Igen. - válaszoltam neki és magam sem értettem, hogy miért lettem szomorú.
- Sok mindent nem mertem, akkor megtenni. - vallotta be Liam miközben a kezét a combomra tette. - Amit a mai napig bánok, hiszen te vagy a legcsodálatosabb dolog, ami valaha történt velem. Most már belátom, hogy akkor nagyon hülye voltam és bánom, hogy akkor a tengerparton nem csókoltalak meg.
- Nem vagyok ennyire csodálatos Liam. - mondtam neki és láttam az arcán, hogy én a mindenséget jelentem neki, ahogy ő is nekem.
- Dehogy nem. - mondta és megcsókolt. Miközben csókolóztunk belemásztam Liam ölébe és vele szemben ráültem a lábaira. Csókolóztunk tovább, mikor már a blúzomat gombolta ki csengettek.
- Te jó ég teljesen elfelejtettem, hogy Tia jön. - mondtam neki, miközben lemásztam róla.
- Elhiheted, hogy én is. - mondta miközben vissza vette a pólóját.
 
Gyorsan begomboltam a blúzom és kinyitottam az ajtót.
- Szia Tia, gyere be. - hívtam be Tiát, szerintem még mindig kissé ziláltan, mert Tia felhúzott szemöldökkel meredt rám és Liamre.
- Megzavartam valamit? - kérdezett rá.
- Nem, dehogy is. - bár belül örültem volna, ha egy fél órával később jött volna.
- Akkor jó. - mondta, majd beljebb jött a lakásba, miközben én becsuktam a bejárati ajtót.
Leültettem Tiát a kanapéra, én pedig gyorsan kimentem a konyhába és pár fajta rágcsálni valóval tértem vissza, amit kis tálkákban raktam le az dohányzó asztalra.
Miközben a pezsgőinket kortyolgattuk rengeteg mindenről beszélgettünk. Tia rettentő kíváncsi volt mi történt köztem és Liam között a múltban. A legjobb sztorikat együtt elmeséltük Tiának, aki csak a fejét ingatta azon, hogy idézem " Nem értem, hogy bírtátok ki, hogy ne másszatok a másikra", az elmesélt emlékekre ez volt a reakciója. Mi persze nevetésben törtünk ki, de meg kell vallanom Tiának igaza van, mai fejjel már én sem értem, hogy miért nem jöttünk akkor össze.
- Na jó egy valamit áruljatok el nekem. - mondta Tia ellent mondást nem tűrően. - Mikor jöttem ugye, éppen szexelni készültetek?
- Mi? - néztünk mind a ketten Tiára.
- Csak, hogy tudjam, hogy már nem, csak barátok vagytok. - tört ki belőle a nevetés.
- Nyugodj meg Tia már megrontottam Nicolet.- tört ki nevetésben Liam is ekkor rájöttem, hogy igen csak sokat ittunk.
- Tényleg? Nicole kérem nyilatkozzon. - tette Tia a kezét a szám elé és úgy tett, mintha mikrofon lenne.
- Megerősíthetem a hírt, hogy szexeltünk már. - helyeseltem az iménti állításra, mire mind hárman szakadni kezdtünk a nevetéstől.
- Na jó, hogy ne csak a szexuális életedről faggassalak. - kezdte Tia, majd folytatta. - Mi van az olasz úttal?
- Milyen olasz úttal?- nézett rám értetlenül Liam. Basszus most esik le, hogy nem is meséltem neki.
- El is felejtettem neked mondani, ne haragudj. A Modánál van egy lehetőség. Évente egy modellt kiválasztanak, hogy az olasz Modánál dolgozzon egy évig.
- Értem. - mondta Liam, majd felállt és a fürdőszobába ment.
- Ne haragudj Nicole. Nem tudtam, hogy nem mondtad még meg neki. - esdekelt nekem Tia.
- Semmi baj, az én hibám, teljesen kiment a fejemből ez az egész olasz út dolog. - mondtam Tiának, bár kissé tényleg zavart a dolog, hogy így kellett megtudnia Liamnek, akit láthatóan zavart a dolog.
- Na, nem is zavarok tovább. - mondta Tia, majd el is ment.
 
Liam már vagy 10 perce a fürdőben volt, ami egy kicsit aggasztott.
- Liam?- kiabáltam be a fürdőbe, de mikor nem jött válasz benyitottam.
Liam a wc-n ült és a kezét az arcába temette.
- Mi a baj? - kérdeztem meg miközben letérdeltem elé.
- Semmi. -válaszolta, de a hangja nagyon hűvös volt.
- Liam ne csináld ezt, ismerlek már annyira, hogy tudom mikor van bajod. - mondtam neki és kényszerítettem, hogy rám nézzen. Észrevettem, hogy könnyes a szeme.
Nagy sokára megszólalt.
- Ez az Olasz út mennyire komoly? - kérdezte tőlem és magam sem tudtam mit feleljek.
- Csak annyit tudok, hogy egy modellt választ ki az olasz modellügynök. - mondtam neki az igazságot.
- Elfogsz menni? - kérdezett rá.
- Liam még ki sem választottak. - mondtam neki és kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen.
- Nem ezt kérdeztem. - mondta olyan hűvös hangon, amit sosem hallottam tőle.
- Nem tudom. Még nagyon kezdő vagyok, biztos, hogy nem engem fognak választani. - ismertem be magamnak is, hogy csak álltatom magam.
- Nagyon tehetséges vagy. Úgy, hogy én nem lennék ebben, olyan biztos. - mondta Liam és a hangja kezdett megenyhülni.
- Kérlek, ne foglalkozz most ezzel. - mondtam neki.
- Könnyű ezt mondani Nic. - láttam a szemében, hogy mennyire fontos vagyok neki.
- Liam nézz a szemembe. Szeretlek, érted? Nem foglak itt hagyni. - mondtam neki és magam is meglepődtem, hogy komolyan is gondolom.
- Sosem engedném, hogy engem válasz az álmod helyett. - mondta nekem és megfogta a kezeimet.
- Most már te vagy az álmom. - mondtam neki és tényleg így gondoltam.
- Szeretlek Nicole. - mondta nekem, de mi előtt válaszolhattam volna, fölkapott az ölébe és csókolózni kezdtünk. Meg sem álltunk a hálószobámig. Ahol szinte téptük le egymásról a ruhát és éreztem, hogy milyen nagy szenvedély van Liamben és magamban is.
Lassan elmerült bennem és én eszemet vesztve öleltem magamhoz és kényszerítettem a testem, hogy Liamet még mélyebben magamba tudjam fogadni. Ami sikerült is és ez egy extázis kíséretében el is juttatott engem a gyönyörhöz, majd Liamet is magával ragadta ez a csodálatos érzés.
 
Majd egymás karjaiban zihálva feküdtünk.
- Sose hagy el. - súgta ez a csodálatos férfi a fülembe a szívemnek édes szavakat.
- Sose. - súgtam vissza, majd tudtam, hogy feltétel nélkül és vissza vonhatatlanul beleszerettem.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése