16. fejezet - Vele!

Sziasztok!

Itt lenne a napi második rész, jó olvasást hozzá!

 

Esther xx

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Reggel a nap meleg sugarai ébresztettek. Az ablakokon nem volt sötétítő, így a nap könnyedén kapott engedélyt, hogy a szobámba férkőzzön. Az órára pillantottam és hét órát mutatott. Felnyögtem a korai ébredésem okán. A másik oldalamra fordultam és a párnába fúrtam a fejemet. Nem voltam hajlandó felkelni. Pár perc pihenés után az ajtón való kopogás késztetett arra, hogy kikeljek az ágy ölelő melegéből. Elbotorkáltam az ajtóig és szélesre tártam azt.

- Jó reggelt Miss Montez. A reggeliét hoztam. - köszöntött a szoba szervizes fiú és betolt egy hatalmas tál ennivalót.

- Jó reggelt. Köszönöm. - mosolyogtam rá, míg ő több tálcáról is leemelte a fedelet.

- Ne nekem köszönje kisasszony, hanem Mr. Sytlesnak. - közölte velem a fiú, majd magamra hagyott a szobában.

Megmosolyogtatott Harry kedves gesztusa. A kocsi felé sétáltam és szem ügyre vettem a rengeteg ételt. Meglepődtem, hogy Harry szinte minden kedvenc ételemet eltalálta. Volt itt palacsinta, rántotta, bacon és különböző maffinok. Mindenből ettem egy keveset, majd a kávét és a narancs levet is elfogyasztottam. Emlékeztettem magamat, hogy ezt később meg kell neki köszönnöm.

Mikor készen voltam a fürdőben, úgy döntöttem kimegyek az teraszra és úszok egyet. Főleg, hogy ma nagyon meleg napunk van. Felvettem a fehér csipkés bikinimet és kiléptem a teraszra. Nem igazán foglalkoztatott, hogy Harry meglát-e bikiniben, hiszen többször látott már fehérnemű fotózás közben. A víz kellemesen meleg volt. Sokat nem lehetett úszni, hiszen a medence nem volt hosszabb pár méternél, de attól még megfelelt a követelményeimnek. Mikor a vizet meguntam az egyik nyugágyba ültem és egy magazint lapozgattam. A mellettem lévő ajtó nyitódása zavart meg.

- Szia. - köszönt mosolyogva Harry és a lélegzetem is elakadt, mikor egy szál bokszerben állt előttem.

- Szia. - köszöntem neki és imádkoztam, hogy ne vegye észre a sóvárgó arc kifejezésemet.

- Jól aludtál? - kérdezi meg, míg a mellettem lévő ágyra ül.

- Igen. - mosolygok rá.

- Remek. Ma elég sok dolgunk lesz. Nekem pár percen belül el kell mennem, addig foglald el magad és olyan öt órakor érted jövök és megyünk az estélyre, amit említettem. - mondta el a mai programot.

- Rendben. Egyébként köszönöm a reggelit. - tettem hozzá, mikor ő az ajtaja felé sétált.

- Igazán nincs mit. - húzta a száját egy féloldalas mosolyra, majd eltűnt a szobája ajtaja mögött.

Egy darabig még ültem ott és a magazinomba mélyedtem, de nem sokat fogtam fel belőle, hiszen Harryn gondolkoztam folyamatosan. Annyira közvetlen volt most. Nem sokszor van részem a laza Harryben. Mindig kimért mikor dolgozunk és nem igazán beszélget velem. Mondjuk ezt meg is értem, biztosan eléggé rossz fényt vetne a munkájára, ha kiderülne, hogy az egyik modell iránt érez valamit. Bár fogalmam sincsen, hogy érez-e irántam bármit is. Lehet, hogy csak testi vágyat érez és vonzónak tart. A telefonom rezgése térített magamhoz.

"Nicole elmentem. Ötkor jövök. Vegyél fel valami csinosat. H.xx"

Harry üzenetét néztem pár percig. Eléggé furcsa volt. "Csinosat" víz hangzott a fejemben. A szekrényem elé álltam és néztem a ruháimat. Volt két estélyim, de egyik sem tetszett. Nagy nehezen a fekete mellett döntöttem és az ágyamra fektettem. Elővadásztam a hozzá passzoló magassarkúmat és az ágy lábához készítettem. Elmentem megfürödtem és hajat mostam. Megszárítottam azt és egyenesen hagytam. Fekete fehérnemű együttest vettem fel. Még egy ideig készülődtem, mikor az ajtón kopogtak. Mivel fehérneműben álltam magamra kaptam a köntöst, ami a fürdőben volt és az ajtóhoz sétáltam. Mikor kinyitottam nem volt ott senki, csak egy nagy doboz rajta a nevemmel.

Bevittem és az ágyra téve nézegettem. Vajon mi lehet ez? Levettem a tetejét és kicsomagoltam a dísz papírok közül. Egy földig érő smaragd zöld estélyi volt benne és egy hozzá illó magassarkú. Mikor felemeltem a könnyű anyagot egy papír kártya esett a földre. Felemeltem azt és elolvastam.

"Nicole nem voltam benne biztos, hogy hoztál-e estélyit, így bátorkodtam venni egyet. Harry."

Istenem. Csak álltam ott és nem hittem a szememnek. Most komolyan vett nekem egy estélyit? A ruhát bámultam. Gyönyörű volt. Féloldalas kialakítású, hosszú csipke ujja és kövek díszítették itt-ott a finom anyagot. Egyik oldalt combig fel volt vágva, az biztos, hogy piszkosul szexi egy darab volt. Megmosolyogtatott, hogy Harry egy ilyen ruhában akar látni.

Magamra kaptam az estélyit és a tükörhöz sétáltam. Lenyűgöző volt, pont ahogy számítottam rá. Mivel pár percen belül öt óra lesz felkaptam a magassarkúmat is és a fekete boríték táskámba pakoltam az irataimat, a telefonom és egy csomag zsebkendőt. Majd a konyhába mentem, hogy igyak egy pohár vizet.

Épp, hogy befejeztem, már kopogtak az ajtón. Utoljára megnéztem magam a tükörben, majd ajtót nyitottam. Harry állt előttem öltönyben és eszméletlenül nézett ki. Rohadtul szexi. Kinyújtotta felém a kezét, én pedig belé karoltam.

- Gyönyörű vagy. - suttogta nekem, míg a lift felé sétáltunk.

- Köszönöm. - éreztem, hogy a bókja hatására elpirulok.

A liftben nem beszélgettünk tovább, csak álltunk egymás mellett. Nem volt kínos csend, csak egyikünk sem szólalt meg. Mikor a lift elérte a földszintet, kiszálltunk és a kijárat felé sétáltunk. Egy limuzin várt minket az utcán. Harry kinyitotta nekem az ajtót és beszálltunk. A limuzinban egy üveg pezsgőt bontott ki és két pohárba töltött. Az egyiket átnyújtotta nekem.

- A sikeres estére. - emelte fel a poharát és koccintottunk.

- A sikeres estére. - ismételtem meg a szavait és beleittam az italomba.

- Figyelj Nicole, az estélyen, majd pár barátommal szeretném, ha megismerkednél. - közölte velem eléggé félénken.

- Örömmel. - mosolyogtam rá, majd még egyet kortyoltam a gyöngyöző folyadékból. Ő csak elmosolyodott és kiitta a pohara maradék tartalmát. Nem sokkal később én is letettem az üres poharamat.

Kilépve a limuzinból egy gyönyörű kastély fogadott. Nem hittem a szememnek. Mikor beléptünk a látvány csak még csodálatosabb volt. Még be sem értünk, de Harryt már vagy tízen köszöntötték. Engem pedig figyelemre sem méltattak. Eléggé furcsa volt. Bár szinte mindegyik olasz volt, szóval nem is nagyon tudtam volna velük csevegni.

Leültünk az egyik asztalhoz és vártuk a vacsorát. Mire egyet fordultam, Harry nem volt mellettem. Majd megláttam, amint egy nagyon csinos nővel nevetgél a szemközti falnál. A nő feltűnően flörtölt vele. Ha jól halom angolul beszélgetnek. Harry többször is hozzá ér a nő vállához. Mi a fene van velem? Miért érdekel, ha flörtöl valakivel? Komolyan mondom, hogy olyan, mintha féltékeny lennék.

De nem lehetek az, hiszen semmi jogom nincsen hozzá. Nekem van barátom és Ő a munkatársam Szóval két nyomos okom is van, amiért ezt nem szabadna éreznem, de még is érzem.

Harry húsz perc múlva tért vissza, mikor a vacsorát elkezdték felszolgálni. Nem szóltam hozzá. Kissé haragszom rá, amiért csak így magamra hagyott. Ő próbált velem többször is beszélgetni, de csak egyszavas válaszokat kapott tőlem. Nem tudom, hogy észre vette-e a távolság tartásomat, de nem is nagyon érdekelt. Mikor az előételt kihozták a lélegzetem is elakadt. Lazacba csavart feta sajt falatkák voltak. Eszméletlen finom volt. Épp, hogy megettem már hozták is a fő fogást, ami több féle grillezett hús és zöldség volt. Rég ettem ilyen jól elkészített ételeket. A desszert következett, ami alma parfé volt. Nagyon finom. Mikor az utolsó tányért is elvitték, Harry felállt és a kezét nyújtotta nekem.

- Gyere velem táncolni. - kérlelt.

- Nem vagyok táncolós kedvemben. - közöltem vele és kissé sajgott a szívem a szomorú arcát látva.

- Kérlek. - könyörgött nekem, aminek hatása is lett, mert megfogtam a kezét és felálltam.

Ő elvezetett a tánc térig és a lassú zenére kezdtünk el mozogni. Közelebb húzott magához, a testünk szinte összeért. Nem tudom meddig táncolhattunk, de nem is érdekelt. Élveztem a közelségét, míg a tudatalattim nem kezdett hülyeségeket beszélni. Liam nevét suttogta nekem és hogy épp most egy másik férfival vagyok. Nem érdekelt, elhessegettem a hülye suttogásokat a fejemben. Ma nem foglalkozom vele. Liam amúgy sem törődik velem túlzottan. Mióta itt vagyok, még csak nem is jelentkezett.

Egy idő után valaki a vállamra tette a kezét, én meg összerezzentem.

- Harry. - vigyorgott egy harmincas férfi mögöttem.

- Josh. - mosolygott rá Harry.

- Ki a gyönyörű hölgy? - kacsintott rá Harryre.

- Ő itt Nicole. Az idei modellem. - válaszolta neki nagy mosollyal.

- Nagyon csinos vagy. - intézte felém a szavait Josh.

- Köszönöm. - pirultam el kissé a bókja miatt.

- Vigyázz Harryvel, nagyon szeret bulizni. - nevetett fel.

- Ne hallgass rá Nicole. Hülyeségeket hord össze. - mentegetőzőt Harry.

- Nem hallgatok senkire. - nevettem el magamat.

- Harry tetszik nekem ez a lány. Ő tud nevetni. Nem úgy mint..- hallgatott el Josh.

- Oké szerintem mennyünk és igyunk valamit. - vetette fel Harry, de láttam rajta, hogy Josh kissé felzaklatta.

- Rendben. - válaszoltam.

A bárnál kért nekem valami koktél, aminek a nevét se értettem, mert olaszul kérte. Néha emlékeztetnek kell magam, hogy  Olaszországban vagyunk. Az este hátralévő része esemény dúsan telt. Megismerkedtem még pár emberrel, a legtöbbjük Harry Olaszországi barátai voltak. Nagyon kedvesek voltak. Az egyik lány, azt hiszem Marrie volt a neve, megkérdezte Harrytől, hogy a barátnője vagyok-e, mire én, majdnem kiköptem az italomat. Harry mentegetőzött, hogy nincsen semmi közöttünk, de magam is éreztem, hogy ez már régen hazugság.

Az este hamar el telt és azon kaptam magam, hogy a szobám ajtaja előtt állunk.

- Köszi az estét, jól éreztem magam. - mosolyogtam Harryre.

- Én is. Köszönöm, hogy el kísértél. - mosolygott le rám.

- Nincs mit. Köszönöm a ruhát, nagyon szép. - köszöntem meg neki.

- Szívesen. Csodásan áll rajtad. 

- Köszi. Ha nem baj én megyek, mert eléggé fáradt vagyok. - mondtam neki.

- Menny csak. Holnap látlak. Jó éjt.- köszönt el, majd lehajolt és egy puszit nyomott az arcomra.

- Jó éjt. - köszöntem el és beléptem a szobámba.

Nem hiszem el, hogy egy egyszerű puszitól, így betudok indulni. Mit tesz velem? Megőrjít engem. Nem tudok gondolkodni. Mire felfogom mit is teszek, a teraszra sétálok és az ő ajtaján kopogok.

Eléggé meglepődve nyitja ki az ajtót.

- Baj van? - kérdezi tőlem felhúzott szemöldökkel.

- Nem. - válaszolok neki.

- Akkor mit szeretnél? - kérdezi meg és magam sem tudom, hogy mit is gondoltam vagy akartam.

- Semmit, bocsi. - válaszoltam és a szobám felé vettem az irányt, de nem jutottam el odáig, mert megfogta a csuklómat és megállásra kényszerített. Maga felé fordított és a mozdulatnak köszönhetően egymáshoz simultunk. Mire észbe kaptam már vadul csókolóztunk. Nem akartam megállni. Vele akartam lenni. Majd Harry hirtelen elvált tőlem és az ajkaim sóvárogtak a meleg ajkai után.

- Ne haragudj. - néz rám bűnbánó arcot vágva.

- Nem haragszom. - válaszoltam neki, majd még egy csókot nyomva a szájára, bementem a szobámba.