3. fejezet - Kezdetek!

Sziasztok!

Hoztam egy újabb fejezetet!

Ha tetszik iratkozzatok fel, pipáljatok és írjatok véleményt!

Jó olvasást hozzá!

Csatlakozzatok a facebook csoporthoz: https://www.facebook.com/#!/groups/1520549514861232/

Esther xx

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Reggel magam is meglepődtem, hogy hat órakor kidobott az ágy. Felettébb nyugodt voltam, ahhoz képest, hogy ma az életem legfontosabb napja következik. Ha minden jól megy ez az állás a Modánál, lesz a modell karrierem kezdete. Kilencre kell mennem, így örültem, hogy korán ébredtem, mert így volt időm elkészülni. Gyorsan készítettem magamnak reggelit. Ma egy kis light-os reggelire vágytam és natúr joghurtot ettem, friss gyümölcsökkel. Mikor kész voltam, elpakoltam a tányéromat a mosogatógépbe és úgy döntöttem, leugrok Tiához a szalonba.

Mikor leértem Tia, éppen nyitotta ki a bolt ajtaját.

- Szia. - köszöntem Tiának.

- Szia. - köszönt vissza, egy hatalmas vigyorral az arcán.

- Jöttem elújságolni a nagy hírt. - mondtam neki izgatottan, mikor leültem a kanapéra, ami a várakozó vendégeknek volt fent tartva.

- Na mesélj. - mondta nekem Tia és láttam a szemében, hogy mennyire érdekli a mondani valóm.

- Na kezdem Liammel. Tudod voltunk vacsorázni. Mikor haza kísért megcsókolt. Másnap elém jött egy casting után és elmentünk ebédelni, meg felmentem a lakását megnézni. Este pedig megbeszéltük, hogy akkor mi most együtt vagyunk. Eddig minden nagyon jól alakul. - mondtam mosolyogva és lemertem volna fogadni, hogy a szememben látszik mennyire kedvelem Liamet.

- Hú, hát veled aztán sok dolog történt pár nap alatt. Örülök, hogy összejött Liammel a dolog. Majd mihamarabb mutasd be nekem. Na és mi a másik dolog? - kérdezte meg Tia, mikor látta, hogy a második dolog teljesen kiment a fejemből.

- Jaj, tényleg a legfontosabbat, majdnem elfelejtettem. - mondtam nevetve, majd folytattam. - A Moda hívott, hogy engem választottak és ma mennyek be a papírokat aláírni.

- Nicole, ez nagyszerű. - mondta Tia és láttam mennyire örül a sikeremnek. - Most már te is azt csinálhatod, ami az álmod. Mint nekem a szalonom.

- Igen, nagyon remélem, hogy tényleg felvesznek huzamosabb időre is. - mondtam Tiának izgatottan, még mindig hihetetlen volt számomra a dolog.

- Biztosan, de ma minden kiderül. Liam megy veled? - tette fel Tia a kérdést, amivel teljesen meglepett. Egy percig sem gondoltam, hogy Liamet megkérjem jöjjön el velem. Túl friss még ez a kapcsolat ehhez.

- Nem jön velem. - válaszoltam egyszerűen.

- Én szívesen elmegyek veled, ha nem akarsz egyedül menni. - mondta Tia és örültem az ajánlatának.

- Ha nincs vendéged, örülnék neki, ha elkísérnél. - mondtam neki.

- Ma, csak késő délután van vendégem. - mondta Tia, majd megbeszéltem vele, hogy fél kilenckor várom a hallban, majd felmentem a lakásomba és gyorsan összepakoltam a cuccaimat. Iratok, portfólió, magassarkú a biztonság kedvéért. Mire feleszméltem már húsz volt, így sietve szálltam be a liftbe.

Mikor a halba értem hirtelen megcsörrent a telefonom. Liam keresett.

- Szia Liam. - köszöntöttem őt a telefonban.

- Szia Nic. Mikor mész a megbeszélésre? - hallottam a kérdését a másik oldalról.

- Mindjárt indulok, kilencre van megbeszélve. - válaszoltam a feltett kérdésre.

- Ha gondolod elmegyek érted és elviszlek a Modához. - mondta Liam, amivel teljesen meglepett.

- Ne fáradj, Tia, a barátnőm elkísér. - mondtam Liamnek.

- Rendben. Akkor sok sikert. - válaszolta, bár hallottam a hangjában a csalódottságot.

- Majd később hívlak. Szia. - köszöntem el tőle, majd letettem a telefont.

Tia nemsokkal később meg is érkezett. Elsétáltunk a Modához, ami nem volt túl közel, de jó volt az idő kint és így nem volt kedvem a tömeg közlekedéshez. Mikor megérkeztünk Tia bejött velem és leültünk a kanapéra és vártuk Grace-t, hogy eligazítson. Nem sokat kellett várni rá, pár perc múlva meg is érkezett.

- Üdvözlöm Miss Montez. Kérem kövessen az igazgatónő már várja önt. - mondta felettébb udvariasan Grace és elindultam utána, míg Tia a hallban vár meg engem.

Mikor beléptem az igazgatónő irodájába, egy magas és karcsú nővel találtam szemben magamat és a nőről, csak úgy sütött az elegancia és némi arrogancia is.

- Üdvözlöm Miss Montez. Én Kelly Herold vagyok, a Moda Los Angeles-i igazgatója. - mutatkozott be az igazgatónő roppant udvariasan.

- Örvendek. - köszöntöttem, majd mikor hellyel kínált leültem az íróasztalával szembeni székek egyikére. A mellettem lévőre, pedig Grace ült.

- Láttam a bemutatkozó fotóit és nagyon tetszett, amit láttam, de még van mit fejlődnie. Úgy mond ,gyakornoki modellnek veszem fel és három hónapot kap tőlem, hogy bizonyítson, hogy maga erre született. - mondta a nő kimérten és éreztem, hogy nem igazán vagyok neki szimpatikus.

- Köszönöm a lehetőséget. Mindent meg fogok tenni. - hálálkodtam a lehetőségért.

- Abban biztos vagyok. Ha most megbocsájt egy fontos ügyet kell elintéznem. Grace mindenben tájékoztatja. - mondta az igazgatónő, majd egy kéz rázás után magunkra hagyott Gracel.

- Nicole itt van a gyakornoki szerződésed. - adta a kezembe a papír lapokat és én azonnal szem ügyre vettem azt.

- A gyakornoki idő alatt szinte minden ugyan az, mint a rendes leszerződtetősnél. Csak itt lehet, hogy megkérnek, hogy vigyél be egy ruhát a fotózásra vagy kísérj el egy modellt a divat bemutatójára és segítsd a munkáját. Azon felül persze, te is részt fogsz venni ilyen eseményeken. És, ha szerencséd van még a gyakornoki idő letelte előtt leszerződtet az igazgatónő. - mondta el Grace a teendőimet, ami voltaképpen tetszett is és nagyon reméltem, hogy mihamarabb teljes jogú modell lehetek.

- Köszönöm a lehetőséget. - köszöntem meg Gracenek, mert felettébb hálás voltam.

- Nincs mit köszönni-e mivel felettébb tehetséges. Az igazgatónő nem sokat lesz itt a gyakornoki ideje alatt, mivel az Olaszországai Moda fő modellügynökével lesz Olaszországban. Minden évben egy szerencsés modell, olyan megtiszteltetésben részesül, hogy egy évig Olaszországban dolgozhat. De én végig fogom követni a tevékenységét, mivel én vagyok az igazgató helyettes. Sok sikert kívánok. - mondta Grace és az Olasz út hallatán eltökéltem, hogy én leszek az a lány, aki ezt megszerzi.

- Köszönöm Grace. - köszöntem meg neki, majd a szerződés aláírása után kikísért a hallba és átadta az e heti munkarendemet. Majd elköszöntem tőle és Tiával kisétáltunk az épületből.

- Na mi volt bent? - kérdezte tőlem Tia izgatottan.

- Gyakornoki munkára vettek fel és három hónap után szerződtetnek le végleg. De mondott nekem Grace egy lehetőséget, ami nagyon tetszik. Egy évig modellkedhet egy kiválasztott modell Olaszországban. - újságoltam el Tiának mindent, ami bent történt.

- Úr isten. Olaszország. Mekkora lehetőség lenne számodra. - mondta Tia és láttam rajta, hogy szinte annyira izgatott lett a dologtól, mint én.

- Igen. Azon fogok dolgozni, hogy én legyek az. - mondtam el neki a terveimet.

- Biztosan téged fognak választani. - mondta Tia, egy mosollyal az arcán.

- Sajnos vannak komoly vetélytársaim, de mindent megteszek, ami tőlem telik. - mondtam neki mosollyal az arcomon.

Mikor visszaértünk a hotelba elköszöntem Tiától és felmentem a lakásomba.

Gondolkoztam a kanapén ülve, hogy felhívjam-e anyát, de végül úgy döntöttem, hogy majd csak akkor hívom, ha már leszerződtettek rendesen, mert ahogy ismertem, ez neki nem felelne-e meg és kritizálna, hogy biztos fel sem akarnak venni.

Hamar eltelt a nap többi része. Többnyire a munka rendemet nézegettem. Tetszett a heti beosztás. Volt benne kettő fotózás és egy divat bemutató és egy divattervezőnek kell, majd segítenem a köztes időkben. Felhívtam Liamet és elújságoltam neki, hogy mi volt a Modánál. Bár az Olasz utat még nem mondtam neki, csak most kezdett bennem tudatosodni, ha engem választanak, őt itt kell hagynom. Még semmit sem tudtam leszűrni az alig három napos kapcsolatból ahhoz, hogy nagyon foglalkoztasson a dolog, hogy mi lesz velünk. Ezen ráérek, akkor aggódni, ha engem választanak és még együtt leszünk Liammel. Bár én már lassacskán beleszerettem, nem mertem túlságosan beleélni magam a dologba hiszen egyáltalán nem biztos a kettőnk dolga.

Fáradtan ültem bele a kádba és a Modán és a holnapi napomon gondolkoztam. Fotózásom lesz bent. Egyre jobban izgultam miatta. Mikor kész voltam, fáradtan dőltem be az ágyamba és már el is nyomott az álom.

Másnap reggel gyorsan elkészültem, miután mindennel kész voltam, el is indultam dolgozni.

Mikor odaértem Grace fogadott és a fotóshoz vezetett.

- Szia, David vagyok, a Moda fotósa. Többnyire én foglak fotózni. - köszöntött, egy nálam talán pár évvel idősebb férfi.

- Szia, Nicole vagyok. - mutatkoztam be neki.

- Tudom. Te vagy az új gyakornokunk. És, ha megjegyezhetem nekem különösen tetszik az arcod. Olyan különleges. - mondta David.

- Köszönöm. Még senki sem mondta nekem. - mosolyogtam vissza Davidre.

- Ezen felettébb csodálkozom. - mosolygott.

Elkezdtük a fotózást. Bikinis fotózásom volt. Nagyon élveztem szebbnél - szebb darabokat adtak rám. David folyton dicsért, hogy mennyire ügyes vagyok, ami nagyon jól esett. Nem is tudom, hogy hányadik bikinit vettem át éppen, mikor vissza mentem a díszletek közé, hogy úgy mondjam. Egy élethű tengerpart volt megépítve, ami nekem nagyon tetszett.

- Oké Nicole ülj le a sziklára és ferdén nézz a kamerába. - adta ki nekem az utasításokat David.

- Ez az. Nem is kell többet mondanom. - teljesen elégedett volt a hangja, amikor elsőre jól követtem az instrukcióit.

Mikor készen lettünk a közel száz darab képpel, odahívott a gép elé és megnéztük a képeket.

Nekem mind nagyon tetszett. De az utolsó féloldalas volt a legjobb. Öt különféle pózú képet választottam ki és azt kinyomtatta nekem David és elvittem Gracenek, aki majd az igazgatónőnek mutatja meg a képeket. Grace le volt nyűgözve a képek alapján. Mára ennyi volt, de már így is délután öt óra volt mire mindennel készen lettünk és haza tudtam indulni.

Mire hazaértem, csak egy fürdőre vágytam és utána az ágyam ringatott álomba.